A dudaszó egyszerre titokzatos és melankolikus. Ez a meglehetősen vaskos és esetlen hangszer a világ egyik legrégebbi hangszere. Bár általában a Skót Felföldhöz kötik , világszerte és több kultúrában is játszották.
Szóval, hogyan működik a duda, és mi adja a jellegzetes hangzást? Röviden: mi az, ami miatt ketyegnek?
Ha választ szeretne kapni e kérdések bármelyikére vagy mindegyikére, akkor készüljön fel. Ma mélyen belemerülünk a dudák világába, és mindent megtudunk róluk.
Játsszunk!
Ez minden a levegőben
A duda egy fúvós hangszer , ami azt jelenti, hogy működéséhez folyamatos levegőellátásra van szüksége. A duda lejátszása előtt megfelelő levegőellátással elő kell készíteni. A játékosnak be kell fújnia a levegőt a fúvócsőbe, amelyből az a tényleges zsákba jut. Ha a zacskó megtelt, a pipák készen állnak a játékra.
A levegő csövekbe fújása speciális gyakorlatot és szakértelmet igényel. A legtöbb dudán van egy visszacsapó szelep, amely megakadályozza a levegő kijutását. De azoknál, akik nem, a játékosnak le kell fednie a nyelvével a fúvócső hegyét belélegzés közben. A modern dudák speciális fújtatókat is használnak, amelyek tiszta légáramot biztosítanak a csövekhez, és segítik a benne képződő páralecsapódás összegyűjtését.
Ez a levegő az, amit végül kinyomnak a csöveken keresztül, hogy előadják ennek a hangszernek a melankolikus dallamát. A dudák úgy vannak megalkotva, hogy a levegőt a táska körül lehessen tolni, így a hang folyamatosan keletkezik.
Ezért a játékos feladata, hogy a hangszert a működéséhez szükséges megfelelő mennyiségű levegővel lássa el. Megfelelő szélerő nélkül a duda nem más, mint egy, nos, táska csövekkel.
De ne gondolja, hogy ez a hangszer csak levegő és semmi anyag. A duda az egyik legösszetettebb hangszer, és a dudának több olyan része van, amelyeket most meg kell beszélnünk.
Duda Részei
Most, hogy ismerjük a dudát hajtó üzemanyagot (természetesen a levegőről beszélünk), nézzük meg a duda többi részét. Bár sokféle változata lehet, a duda alapvetően három részből áll: a táskából, a kántálóból és a drónból. Most beszéljük meg mindegyiket részletesen.
A táska
A táska egyszerűen egy lezárt tartály, amely tárolja a levegőt a dudaszóhoz. Egy nyomókar szabályozza a nyomást a táskán belül, így a lejátszó egyenletes, folyamatos hangzást biztosít.
Mint fentebb említettük, a zsákot felfújva kell tartani ahhoz, hogy a duda valóban működjön. Ezt egy fúvócsövön átfújva, vagy egy fújtató segítségével levegőt pumpálunk a zacskóba.
Hagyományosan a dudazacskót kecske, birka vagy bármely más helyi eredetű állat bőréből készítettek. Az utóbbi időben azonban a szintetikus anyagok használata a zacskók gyártásához egyre elterjedtebbé vált.
A szintetikus táskáknak vannak előnyei és hátrányai is. Cipzárral szerelhetők fel, amely lehetővé teszi a nedvességfogó felszerelését a táskába. De hordozhatják a gombaspórák kialakulásának kockázatát is, ami tüdőfertőzést okozhat.
Bármi legyen is a helyzet, magától értetődik, hogy a táska ennek a hangszernek a legfontosabb és legikonikusabb része. A táska nélkül a duda nem ugyanaz, szó szerint és átvitt értelemben sem.
És most, hogy mindent tudsz a táskáról, beszéljük meg a következő fontos dolgot, a kántálót.
A kántáló
A „chanter” a hangszer dallamsípja. Minden dudának tartalmaznia kell legalább egy kántálót, bár vannak olyan régiók, mint például a Balkán és Észak-Afrika, ahol két vagy több kántálós duda is megtalálható.
A kántáló jellemzően a duda alján található, és egy keskeny csőhöz hasonlít, benne lyukakkal. Miközben a játékos a csövön keresztül beszívja a levegőt, lenyomja a megfelelő lyukakat, hogy vezérelje a dallamot.
A kántálók lehetnek hengeres vagy kúpos alakúak, és nyitott végűek, ami azt jelenti, hogy a játékos nem tudja gyorsan megállítani a síp megszólalását. Ez azt eredményezi, hogy a legtöbb duda jellegzetes legato hangzást ad ki anélkül, hogy a zene áramlásában akadna.
A dudázást rendkívül technikás hivatásnak tekintik, mert speciális mozdulatokat igényel, hogy feltörje a hangokat, és valódi akcentusokat és artikulációt keltsen. Ezek a mozdulatok többnyire az egyes dudákra jellemzőek, következésképpen az egyik hangszerről a másikra való átállás jelentős gyakorlatot igényel.
A kezdő dudásoknak általában gyakorló kántálóval kell játszaniuk, ami lényegében csak egy kántálósíp a táska vagy a drónok nélkül. A gyakorló kántáló lehetővé teszi a játékos számára, hogy gyakorolja a hangszert anélkül, hogy aggódnia kellene a többi szólam irányítása miatt.
Mielőtt rátérnénk a duda következő részére, megemlítenénk a kántáló nádat. Ez a hangszer kicsi, egy- vagy kétrészes része, amely a kántáló belsejében található. Általában minél kisebb a nád, annál erősebb a duda által keltett hang.
Most pedig térjünk át a drónra.
A drón
A duda alkatrészei közül az utolsó, de talán a legjellemzőbb a drón. A dudának jellemzően csak egy drónja van, amely nem igényel semmilyen ujjkezelést, sőt, a játék teljes időtartama alatt állandó hangot ad.
A drónnak általában két része van, melyeket egymásra csúsztatva állíthatjuk a magasságát. Általában hengeres, és egyetlen náddal érkezik, bár dupla nádú drónok is kaphatók.
A drónokat általában a duda típusa alapján helyezik el, és néhányhoz hangolócsavar is tartozik. A tuningcsavarokkal ellátott drónok több hangmagasságra hangolhatók, vagy akár teljesen le is kapcsolhatók.
Ez a nád, amely a drón szívét alkotja. Általában egy hasított fadarab formájában a nád felelős a készülék hangolásáért. A nádat korábban nádból készítettek, de manapság már műanyagot is használnak erre a célra.
Maga a nád egy „nyelvből” áll, amely a nád tetején ül. A nyelv a nád testéhez rezeg, amikor levegő halad át rajta, és azt az összetéveszthetetlen hangot adja elő, amelyet a dudára szoktunk társítani.
Már említettük, hogy a legtöbb dudának jellemzően csak egy drónja van; de vannak bizonyos változatai, mint például a Great Highland Duda, amely három drónból áll. Ezek közül kettő tenor drón, míg a harmadik basszus drónként ismert. Együttesen olyan dallamot produkálnak, amely hűsítő, mégis elbűvölő!
Tehát most már mindent tud a duda alkatrészeiről és működésükről. Ezután töltsünk el egy kis időt a legjobb dudadalok meghallgatásával (vagy esetünkben olvasással).
Néhány legjobb dudadal
A dudadalok ritkaságnak számítanak a modern időkben, de vannak olyan klasszikusok, amelyek túlélték az idők próbáit, és még mindig játsszák világszerte. Itt egy pillantást vetünk a még forgalomban lévő klasszikus dudadalokra.
Heilan Laddie
A régi skót népdalokból átdolgozva talán ez a legismertebb dudadallam a világon. Nagyon energikus és nagyon ritmikus, gyakran használják hadseregben, hogy lelkesedést keltsen a csapatokban.
79. búcsú Gibraltártól
Ehhez kapcsolódik egy kis történelem. Ez egy zseniális quickstep menet, amelyet a 79. ezrednek írtak, hogy elhagyják Gibraltárt Kanadába. Ahogy a csapatok célhoz közeledtek, a sűrű köd miatt a látási viszonyok csökkentek. Ezért, hogy elkerülje az ütközést, a kapitány megparancsolta a hajó csöveseinek, hogy játsszák le a dalt figyelmeztetésül más hajóknak.
A Skye Boat Song
Egy másik népszerű skót klasszikus, ezt gyakran használják evezős dalként vagy altatódalként. Bonnie Charlie herceg sikertelen kísérletének történetét meséli el, hogy Stuart háza nevében elfoglalja a brit trónt.
Következtetés
A dudát a skót kultúrához kötik. És annak ellenére, hogy számos kultúrában és kontinensen használták őket, örökre nélkülözhetetlen skót hangszerként fogják azonosítani őket.
Az azonban tény, hogy bármilyen legyen is a földrajzi konnotációja, ez az egyedülálló hangszer továbbra is lenyűgözi a zene rajongóit szerte a világon és generációkon keresztül. Kísérteties dallama, ikonikus minősége és legfőképpen a meglehetősen királyi megjelenése mindenkit magához vonz, aki rábukkan.
És biztosak vagyunk abban, hogy most, hogy mindent tud a duda működéséről, még jobban érdekelni fogja a tanulás.
