Az iTunes zeneáruház az Apple Inc. által működtetett online üzlet. Célja letölthető médiafájlok, például zenék és filmek értékesítése. A közelmúltban elért, 2003-tól kezdődő sikere számos kérdést vet fel azzal kapcsolatban, hogy az Apple kinek marketingel, és milyen technikákat alkalmaztak a siker eléréséhez. Hogy a következő esszé rövid legyen, csak az iTunes zeneáruház kezdőlapját vizsgáljuk meg.

Az iTunes Store honlapja több kategóriába sorolható. Ezek mindegyike többféleképpen vizsgálható a szemiológia szemüvegén keresztül. Kezdésként megvizsgáljuk az „Új kiadások” című kategóriát, amely tájékoztatja a potenciális fogyasztókat az iTunes Store áruházban legutóbb megjelent termékekről. A szekció számos különböző típusú médiához rendelkezik kategóriákkal, de új zenei kiadásoknál nyílik meg, és minden új album borítóját jeleníti meg. Ezek az albumborítók mindegyike ikonikus jelek, mert mindegyik egy kép a számítógép képernyőjén, amely valami másra hasonlít, többnyire emberek és dolgok képére.

Ezután megvizsgálhatjuk a „Gyorslinkek” című részt. Ez azoknak az internetes hivatkozásoknak a listája, amelyek olyan webhelyekre vezetnek, amelyeket vagy gyakran látogatnak az iTunes Store vásárlói, vagy olyan webhelyek, amelyeket az Apple Company szeretné, hogy a fogyasztók felkeressenek. Ez a rész indexként definiálható, mivel azokra a helyekre irányítja a közönséget, amelyeket meglátogathatnak az interneten.

Ugyanez vonatkozik az egyszerűen „iTunes STORE” elnevezésű szakaszra, amely az internetes helyek másik indexlistája. De ez a rész egy érdekes technikát használ. A listában a filmek linkje mellett egy narancssárga buborék található, benne az „új” szóval. Ez két jel kombinációja. Az „új” szó az egyik jel. Római ábécével írták, amely egy széles körben elismert kód, és az angol nyelv konvenciója szerint van rendezve, hogy felismerhető jelentést hozzon létre.

Az „új” szó azért is fontos, mert másképp írják. Mindkettő csupa nagybetűvel és félkövér betűtípussal van írva. Mindkét stílus arra törekszik, hogy felhívja a figyelmet a képernyő adott részére.

A narancssárga buborék is fontos jel, amellyel a filmek linkjére hívják fel a figyelmet. Ez azért sikeres, mert a szín, a narancssárga más, mint minden körülötte, ami a különbségek rendszerének szemiotikai szemléletéhez köthető. Mivel ez a narancssárga buborék különbözik a környező szürketől, tudjuk, hogy a szerzők a képernyő ezen területére próbálnak rámutatni. Ez csak azért működik, mert a narancssárga egy általánosan elfogadott és elismert vizuális kód.

Ugyanezt a technikát alkalmazzák a képernyő tetején található „Counting Crows” zenekar hirdetésében is. A hirdetés alján ugyanaz a narancssárga buborék látható, ezúttal az „Előrendelés” felirattal. A jel újrafelhasználása azt bizonyítja, hogy miközben az oldal tervezői már meglévő kódok alapján modellezik terveiket, saját kódjaikat is létrehozzák és újra felhasználják, ami sokak számára érthető lesz, és különösen felismerhető a visszatérő fogyasztók számára.

Az oldal egy másik, különösen érdekes szakasza a „Népszerűek”. Az oldal ezen része felsorolja az összes legnépszerűbb letölthető zenét, filmet, hangoskönyvet, podcastot és játékot. Ami ebben a szakaszban különösen érdekes, az a „Népszerűek” címe, amelyet kétféleképpen lehet megnézni: denotatív és konnotatív módon. Jellegzetesen ez a kifejezés azt kérdezi: „Mi a magas hőmérséklet?” nyilvánvalóan nem a szándékolt üzenet. Értelemszerűen ennek a szakasznak a neve a népszerűként vagy „forróként” felsorolt ​​anyagokat írja le.

A szleng ilyen használata utalást ad arra, hogy ki az üzlet célcsoportja. Mivel a szleng olyan jel, amelyet csak egy adott kultúra tagjai tudnak dekódolni, a megcélzott demográfiai csoportnak olyan csoportnak kell lennie, amely megérti a kifejezés kulturális konnotációját, és akik nem bánják, hogy egy vállalati értékesítési oldalon használják. Az online iTunes Store esetében, mivel az Apple által megszólított piac a számítógép-tulajdonos fiatalok, a demográfia könnyen elérhető. Ez a tökéletes párosítás az üzlethez hozzáférő emberek és a letölthető médiát igénylő emberek között az egyik olyan tényező, amely az Apple nagy sikeréhez vezetett.

Az iTunes Store kezdőlapja azonban nem csak médiafájlok részeiből áll. Ez is tele van reklámokkal. Ezek a hirdetések segítenek abban, hogy még szűkebb képet kapjunk arról, hogy ki a megcélzott olvasó. A kérdéses napon, március 1-jén a képernyő tetején a „Quarterlife”, „American Idol” és a „Counting Crows” együttes reklámszalagjai voltak.

A három hirdetés közül a legbeszédesebb a „Quarterlife” hirdetése, amely egy hattagú, fehér, fiatal felnőtt csoportról szól, akik a 20 év körüliek a digitális korban nőnek fel. Ez a reklám tele van ideológiai jelentésekkel. Az egyik dolog, amit elárul nekünk, hogy ennek a hirdetésnek a nézői számára az az ideális, ha fiatal fehér embernek kell lenni. Nem meglepő, hogy ez ugyanaz a csoport, mint az Apple. Tehát ennek a műsornak az iTunes Store-ban való reklámozása minden bizonnyal garantálja, hogy a hirdetés eléri a célját. Ennek ismeretében a hirdetők úgy tervezhetik meg munkájukat, hogy megszólítsák a közönséget, és elmondják nekik, hogy ez a műsor olyan emberekről szól, mint ők.

Az ehhez hasonló hirdetések és a rovatcímek, mint például a „Népszerűek” rávezetnek minket az Apple egyik legszélesebb körben használt marketingtechnikájára, ez pedig a szakértői nyomás. Az Apple azt reméli, hogy egy olyan lista létrehozásával, amely kifejezetten a fogyasztók tájékoztatását szolgálja arról, hogy melyik média a legnépszerűbb, mások is csatlakoznak majd, és azt gondolják, hogy ha mindenki más csinálja, akkor van benne valami.

A peer-pressure technikát is alkalmazzák a „Top listáikkal”, amelyekből nyolc van. Ezek a legszélesebb körben letöltött dalok, filmkölcsönzők, TV-epizódok, zenei videók, podcastok, albumok, csengőhangok és hangoskönyvek listája.

Ezeknek a részeknek az a célja, hogy normalizálják azt az elképzelést, hogy azt az elképzelést vásárolják meg, amit a fogyasztó társai vásárolnak, és ha a fogyasztónak egyik választása sem tetszik, fellebbezhet egy magasabb hatósághoz, és megtekintheti a „Személyzet kiválasztása” részt.

Az iTunes zenebolt több okból is nagy sikernek bizonyult. Ezek egyike az akciós termékekre vonatkozó ikonikus jelzések használata. A másik az indexlisták használata, amelyek több termékhez vezetnek. Az iTunes általánosan elismert kódokat és konvenciókat is használ a közönségükkel való kommunikációhoz, majd konkrétabb kódokkal célozza meg a célközönséget, amelyek megértéséhez bizonyos kulturális konnotációra van szükség.

Az iTunes ezután olyan reklámokkal erősíti meg célközönségüket, amelyek az iTunes médiatermékek normál fogyasztói számára vonzóak. Aztán nyomást gyakorolnak az egyébként, a kerítésen kívüli fogyasztókra, hogy lépést tartsanak társaikkal azáltal, hogy a népszerűnek vagy „dögösnek” minősített médiát nézik. Ezekkel a technikákkal és még sok mással az iTunes nagy sikert aratott, és továbbra is érdekes kutatási témának fog bizonyulni.